Küldetés
Célunk, hogy katalizáljuk, segítsük a hazai okos települések létrejöttét. Ennek érdekében a hazai városok igényei és az Európai Unió útmutatásai mentén olyan javaslatok, módszertan kialakításán dolgozunk, amelyekkel biztosítható az egyes okos város fejlesztési modellek rendszer szintű megvalósulása. Összekötjük az érintett szereplőket helyi, országos és nemzetközi szinten, illetve kapcsolatot teremtünk az itthon és világszerte születő programok, jó gyakorlatok, működési modellek között.
1
Mi az okos város?
A 2017. március 20-i Magyar Közlönyben megjelent az 56/2017. (III. 20.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeleteknek az „okos város”, „okos város módszertan” fogalom meghatározásával összefüggő módosításáról. A kormányrendelet hivatalosan is meghatározza mit értünk okos város alatt:
Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.
A módszertan szerint véghezvitt, fenntartható városfejlesztés horizontális szempontokat – magas minőség és hatékonyság, környezeti és gazdasági fenntarthatóság, lakosság fokozott bevonása – érvényesít a szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésében egyaránt. A fejlesztés és működtetés eszköztárába integrált információtechnológiák ezek eléréséhez és a fejlődés nyomon követéséhez nyújtanak segítséget.
2
Tudásplatform
Támogatjuk a hazai településeket okos város stratégiájuk megalkotásában, melyhez szakmai segítséget és iránymutatást biztosítunk.
További információ: okosvaros@lechnerkozpont.hu
3
A példatárról
Az online példatár célja, hogy bemutassa, mennyire sokoldalú és összetett az Okos Város fogalma a gyakorlatban, és nem kizárólag technológia alapú megoldásokat takar. Fontos továbbá hangsúlyozni, egy-egy projekt önmagában nem képes okossá és fenntarthatóvá tenni egy települést. A város az emberi civilizáció legösszetettebb alkotása, fenntartható és sikeres fejlesztésének hasonló komplexitást kell felmutatnia.
Egy okos város folyamatosan méri és nyomon is követi a fejlesztések hatásait. A Lechner Tudásközpont által fejlesztett településértékelési és monitoring rendszer a nemzetközi gyakorlatot követve hat alrendszer – kormányzás, gazdaság, környezet, mobilitás, életkörülmények, emberek – mentén vizsgálja a városokat. A példatárban szereplő projektek besorolásánál azt vettük figyelembe, hogy egy fejlesztés melyik alrendszerre van leginkább hatással.
Okos város alrendszerek
Megközelítésünk az EU Smart City Ranking és a Smart Cities Council index rendszerén alapszik, melyek 6 alrendszert jelölnek meg, ahol a városok állapota és a fejlesztések hatásai mérhetők. Koncepcionális megfontolásból külön kategóriát alkot a Városi laborok, a legtöbb sikeres és bevált projekt ugyanis ezek keretein belül jött létre.
Okos kormányzás
Okos kormányzás alatt a nyílt, átlátható és részvételen alapuló döntési folyamatokat, ezek IKT alapú támogatását, a személyre szabott városi és közszolgáltatásokat, az adatkezeléssel kapcsolatos intézkedéseket és a fejlesztő szemléletű, innovatív kormányzást értjük.
Okos közlekedés
Okos közlekedés alrendszer alatt a fenntartható és szolgáltatás központú közlekedésfejlesztést, a nem motorizált és közösségi közlekedési formák támogatását, a multimodális elérés biztosítását (az egyes közlekedési ágak közötti rendszer szintű és konkrét téri kapcsolatok kiépítését) valamint a szolgáltatások minden pontján megvalósított IKT integrációt értjük.
Okos környezet
Okos környezet alrendszer alatt a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodást (megújuló energia, víz- és hulladékgazdálkodás), a levegőminőség javítását célzó intézkedéseket, a városok klímaváltozáshoz való adaptációs készségének növelését, az épített környezet energia-hatékony kialakítását értjük.
Okos gazdaság
Okos gazdaság alatt a vállalkozásokat és az innovációs ökoszisztémákat támogató szolgáltatásokat, a vállalkozó kedvet és a produktivitást segítő képzéseket és inkubációs környezetet, a cégek helyi és globális piaci integrációját segítő eszközöket, IKT platformokat, nyílt adatokat, városi laborokat és más megoldásokat értjük.
Okos életkörülmények
Okos életkörülmények alrendszer alatt az élhető várost, a személyes biztonságot és az egészségügyi kondíciókat javító intézkedéseket, a turisztikát, az aktív kulturális, szabadidős és közösségi élményeket fejlesztő programokat, a lakhatás körülményeit javító folyamatokat, valamint az ezeket támogató IKT megoldásokat értjük.
Okos emberek
Okos emberek alrendszer alatt a tudásgazdaság és a versenyképes munkaerő erősítését, az élethosszig tartó tanulást segítő programokat, oktatásfejlesztést, a kreatív és befogadó társadalom elérése érdekében tett intézkedéseket, például a részvételi tervezést, a co-production és co-design folyamatokat értjük.
Városi laborok
A Városi Labor egy valós, kísérleti és tesztelő közeg, ahol a felhasználók és a fejlesztők közösen dolgoznak egy-egy szolgáltatás, termék vagy alkalmazás fejlesztésén. A Városi Laborok az Európai Bizottság definíciója szerint olyan PPPP (public private people partnerships) konstrukciók, melyek célja a felhasználó-orientált, nyílt innováció támogatása.