Kapcsolódó alrendszer

Okos környezet

Cool streets (Hűvös utcák)

A Cool Streets a tudományos kutatást és a közösségi részvételt ötvözi. A helyi közösségekkel együttműködve faültetéseket szerveznek, amelyek árnyékot biztosítanak a hő által érintett városi területeken és csökkentik a CO2-kibocsátást. A Cool Streets lehetőséget nyújt az embereknek a cselekvésre.

MOL környezetbarát töltőállomás

Az Istenhegyi úti MOL- kút homlokzatának jelentős részét és tetejét is örökzöld növények borítják, amelyek télen szigetelnek, a meleg nyári napokon pedig csökkentik a hőmérsékletet az épületben. A zöld homlokzat és tető egész évben oxigéndús, friss levegőt biztosítanak a környezetnek, és nem mellesleg mintegy 10 tonna CO2 gázt semlegesítenek évente.  A benzinkúton lévő bolt kialakításakor igyekeztek minél inkább újrahasznosított alapanyagokra támaszkodni, és az élelmiszer kínálatból sem hiányozhatnak a bio-termékek.

Hort-in-Box zöldfal modul

Debrecenben 2007-ben indult a kültéri zöldfal és virágoszlop tudományos kutatási program, amely később HIB-projekt (Hort-in-Box) néven a legújabb természettudományi, biotechnikai és mérnöki ismereteket kívánta integrálni egy biológiailag egyensúlyban lévő, sokféle esztétikai, kertészeti és műszaki igényt kielégítő, részben precíziós high-tech eszközökkel kontrollált moduláris növényi élettér, „mini kertként”, „dobozkertként” való megjelenítésével.

One Central Park - zöldfal

A One Central Park jelenleg Ausztrália legmagasabb épülete, amelyet növényzet borít. Jean Nouvel és Patrick Black által tervezett, 166 méter magas épületet 2013-ban építették. Az épület homlokzatát 350 fajta, Ausztráliában őshonos növény borítja. A tetőn elhelyezett motoros tükrük úgy verik vissza a napsugarakat, hogy az épület árnyékosabb részein elhelyezkedő növények is elegendő fényt kapjanak. A zödfalakhoz 15 km rozsdmanetes acél sodronyt és 5500 db ültetőedényt használtak. 

MA 48 irodaépület - zöldfal

Bécs városa nagymértékben támogatja a zöldfalak létesítését. Az MA48 irodaépület oldalán létesült zöldfal 2010-ben épült és azóta is folyamatos megfigyelés alatt áll. A város első zöldfalrendszere 450 m2 alapterületű és több mint 30000 m vonalas rozsdamentes acél ültetőkonténerből áll. A zöldfal tulajdonságait különböző szenzorokkal figyelik, öntözését automata öntözőrendszer biztosítja. A zöldfal nyári hűtőhatása 80 db, egyenként 3000 W-os klímaberendezés napi 8 órás működésével egyenértékű. Az épület téli hővesztesége kb. 50%-ban csökkent a zöldfal megépítésével. 

CitiCap, az egyéni szén-dioxid kereskedés rendszere

A finnországi Lahti városa bevezette az egyéni szén-dioxid kereskedés rendszerét. A közlekedésből származó kibocsátások csökkentését az egyének fenntartható közlekedésre való átállásával hivatott szolgálni. Lahti stratégiai célja, hogy 2030-ra 70%-kal csökkentse a C02-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A lakosok letölthetik az ingyenes mobilapplikációt, amely automatikusan követi hogy milyen közlekedési eszközt használnak.

MyForest

A MyForest közösségi erdők (Közösségi Erdőkért Alapítvány, 14.Pk.60.503/2019/2.) egy olyan kezdeményezés, amely először Magyarországon, majd nemzetközi szinten kíván platformot létrehozni a földön található erdők számának megduplázása érdekében.

Kaposvár, a zöld város

Kaposvár a zöld okos várossá válást tűzte ki célul. Ennek keretein belül több projekt is megvalósult, például lecserélték a teljes buszflottát, 40 darab CNG hajtású busz van, amelyek közvetetten a Kaposvári Cukorgyár által termelt biogázzal működnek. Fejlesztették a közvilágítást, a kandelábereik több, mint fele már LED-es égővel működik, méghozzá úgy, hogy szabályozhatóvá tették a fényerejüket. Az energiapazarló épületeiket utólag épületfelügyeleti rendszerrel látják el - amely lényegében egy számítógép, ami felügyeli a fogyasztókat és az energia felhasználását.

Protheus projekt

A „PROTHEUS okoshálózati projekt a városi e-mobilitásért” célja, hogy felépítse Paks városa és a környező települések számára az elektromobilitás, továbbá a kapcsolódó villamosenergia-termelés, tárolás, elosztás smart grid integrációk kistérségi hálózatát, ezzel is támogatva az új, élhetőbb és egészségesebb környezetet biztosító feltételrendszer megteremtését, továbbá az erőforrás-hatékony üzemeltetés fenntartható, megtérülő modelljének létrehozását.