Okos környezet

A fennálló demográfiai és környezeti változások miatt jelentős átalakulások zajlanak a mezőgazdaság területén is. A jövőben a globális növénytermesztés legalább 10-15%-át a városokba kell áthelyezni annak érdekében, hogy fenntarthassuk jelenlegi növekedési és fogyasztási ütemünket. A városok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az élelmiszeriparra és a hozzá kapcsolódó erőforrásokra, mint például a víz, az energia és a szántóföldek. Ennek eredményeképpen a kormányok fontos lépéseket tesznek a fejlesztési céljaikhoz kapcsolódó jövőbeli élelmiszerellátási kockázatok és kihívások mérséklésére.

A gyorsuló városodási folyamatok miatt egyre fontosabb feladat a környezeti lábnyom csökkentésével párhuzamosan az állampolgárok igényeinek kielégítése okosabb módon. A 'GrowSmarter' projektben a városok és az ipari szereplők olyan okos város megoldásokat fejlesztenek az energia, az infrastruktúra és a közlekedés területein, amelyek más városok számára is adaptálhatóak lesznek. Jelenleg 12 okos város megoldást dolgoztak ki, melyeket 3 mintavárosban tesztelnek.

A 2015-ös Expo részeként okos technológiákat is beépítettek az utca felújításakor. Energiahatékony LED-világítást kapott az utca, gyors ingyenesen hozzáférhető wifit és multimédiás érintőképernyőket telepítettek a hatékonyabb kommunikációért és a közlekedési információk könnyebb eléréséért, elektromos autó töltő állomásokat és kerékpártárolókat építettek a fenntartható közlekedés erősítéséért, valamint egy videokamera rendszert és vészjelzőket is telepítettek a közbiztonság javításáért.

Az önkormányzat kijelölt egy területet a városban, ahol demonstráció céljából egy sor innovatív okos megoldást telepítettek. Többek között emberi jelenlétre reagáló közvilágítás, irányított parkolórendszer, a levegő nedvességtartalma függvényében működő öntözőrendszer, világító szenzorokkal ellátott gyalogátkelő kapott itt helyet. Egy év próbaidőt követően, a világítási rendszert a város teljes területén kiépítették, összesen 30%-kal csökkentve a városi közvilágítás költségeit.

Svédországban a háztartási hulladék több mint 99% -át újrahasznosítják. Ez azt jelenti, hogy az ország az utóbbi évtizedekben újrahasznosítási forradalmon ment keresztül, tekintve, hogy 1975-ben a háztartási hulladékoknak csak 38 százaléka került újrahasznosításra.

Az Európai Energia Díjjal olyan önkormányzatokat támogatnak, akik hajlandók közreműködni a fenntartható energiapolitikához és városfejlesztéshez az energia racionális felhasználása és a megújuló energiafajták fokozott használata révén. Jelenleg több mint 1400 település vesz részt ebben a kezdeményezésben. Az Európai Energia Díj elemzi és értékeli az önkormányzatok erőfeszítéseit és eredményeit az energia és az éghajlatvédelem területén.

A 'Gate21' partnerség az önkormányzatokat, régiókat, vállalkozásokat, tudást- és kutatóintézeteket kapcsol össze az energia- és erőforrás-hatékony megoldások kifejlesztésére és terjesztésére. Célja, hogy Koppenhága és agglomerációja a világ vezető zöld és fenntartható térségévé váljon. A partnerség új, energia- és erőforrás-hatékony megoldások kifejlesztésére és megvalósítására törekszik.

A Tesla a dél-ausztrál kormányzattal együttműködve létre szeretné hozni a világ legnagyobb virtuális erőművét 50 000 lakóház bevonásával, amelyeket napelemekkel és a cég Powerwall otthoni akkumulátoregységeivel szerelnek fel. A 800 millió dolláros projekt körülbelül hatszor nagyobb energiatároló-kapacitást biztosít majd, mint a Tesla jelenlegi Jamestown közelében lévő Hornsdale szélerőmű parkja.

Az Amazon cég egy esőerdő jellegű irodaházat nyitott Seattle-ben, amely reményeik szerint új ötletekhez segíti az alkalmazottakat a munkavégzés során. A cég irodaháza és minőségi éttermei a Seattle South Lake Union kerületében lévő raktárak és parkolók helyére épült. A 'Spheres' irodaház üvegkupolája alatt több mint 400 növényfaj 40 000 példányát ültették el, a kialakított irodaház emiatt inkább egy üvegházra hasonlít. A zárt konferenciatermek vagy munkaállomások helyett sétányok és különleges kialakítású tárgyalók várják a vendégeket.

A japán kisvárosban élő kamikatsui lakosok a szemét gyűjtéséhez 34 különböző kategóriát hoztak létre. A több mint 1700 lakosú település 2020-ra az ország első zéró-hulladék közössége szeretne lenni. Ezt a célt már majdnem el is érték, mivel a hulladék 80 százalékát már újrahasznosítják, és csak a maradék 20 százalék kerül jelenleg hulladéklerakókba. A település 2003-ban határozta meg először a zéró-hulladék fejlesztések fontosságát, mert addig az összes szemetet általában tűzben égették el, amit szennyezőnek ítéltek a környezet és a lakosság szempontjából is.