hatékony és átlátható működés

Az indiai okos város misszió célja olyan indiai városok támogatása, amelyek megteremtik az alapvető infrastruktúrát, megfelelő életminőséget, tiszta és fenntartható környezetet és intelligens megoldások alkalmazását a városlakók számára. A hangsúlyt a fenntartható és inkluzív fejlődésre összpontosítják. Olyan modelleket, projekteket szeretnének létrehozni, amelyek megismételhetők, példaként és katalizátorként szolgálhatnak más települések fejlesztéséhez az ország többi területén is.

Az Okos Városok Információs Rendszere (SCIS) egy európai tudásplatform az okos város fejlesztésekhez kapcsolódó adatok és tapasztalatok cseréjéhez, valamint az okos városok létrehozásához való együttműködésekhez. A platform Európa-szerte összefogja a projektfejlesztőket, a városokat, a kutatóintézeteket, az iparágakat, a szakértőket és a polgárokat. A SCIS az emberekre és történeteikre koncentrál, az okos város projektekből származó legjobb gyakorlatokat és tanulságokat mutatja be. Jelenleg több mint 160 okos város projekt talá

A Milton Keynes Data Hub egy díjnyertes adatplatform, amely különböző forrásokból származó, nagy mennyiségű adat gyűjtését, integrálását és felhasználását támogatja. Az adatkészletek közé tartoznak a helyi és nemzeti nyílt adatok, a kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatok (energia, közlekedés, víz) adatai, szenzorhálózatok (pl. Időjárási és szennyezési adatok), közösségi média és a mobilalkalmazások adatai.

Chicago városában egy ember egy laptoppal és a MongoDB technológiával 4 hónap alatt elindított egy olyan nemzeti szinten is egyedülálló projektet, amely az önkormányzati adatok valós idejű elemzésére és felhasználására alkalmas. A 'WindyGrid'-nek elnevezett intelligens platform naponta 7 millió adatot gyűjt össze különböző városi szervezeti egységektől. A rendszer kreatív módon párosítja a térképes megjelenítéseket a MongoDB-alapú elemzésekkel, így betekintést nyerhetünk a város valós idejű működésébe.

Az osztrák általános egészségbiztosításról szóló törvény 56. felülvizsgálata során egy egységes e-kártya létrehozásáról döntöttek, amely egy elektronikus adminisztrációs rendszer (ELSY) alapjaként működne. Eredetileg az e-kártya az egészségbiztosítási kártyákat helyettesítette volna, de a rendszer ennél sokkal többre képes. A kártya használatával csökkentették a papíralapú adminisztrációt az egészségügyi intézményekben, és adminisztratív segítséget nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak. Az osztrák e-kártya aláírási jogosultságra is alkalmas, és személyi igazolványként is használható.

Az ELGA, az osztrák elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszer 2013-ban lépett életbe. A rendszer az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott adatokat dolgozza fel, a betegeknek pedig telefonos szolgáltatást biztosít. Az osztrák állampolgárok egy e-egészségügyi felhasználói felületet kapnak, amely elérhetővé teszi számukra a gyógyszertárak, a magán- és közkórházak és rendelőintézetek informatikai rendszereit.

Koppenhága kitartóan halad a 2025-re tervezett okos, szén-dioxid semleges várossá válás felé. E cél elérése érdekében a város olyan okos város programokat indít, mint az intelligens világítás, az érzékelő-alapú forgalomirányítás, az okos épületfelügyelet és így tovább. Eddig az egyes okos városi kezdeményezésekből származó adatokat külön rendszerekben tárolták. A koppenhágai önkormányzat és a Hitachi közösen egyesítették a különálló rendszereket és létrehoztak egy integrált adatszolgáltatást.

A Barcelonai Tartományi Tanács (Diputació de Barcelona) egyik fő célkitűzése a területi egyensúly és a fenntarthatóság előmozdítása. Ennek érdekében a tanács 2001-ben elindította a SITxell térinformatikai projektet, amelynek keretében támogatják az önkormányzatok területrendezési feladatait, valamint a regionális projektekben való részvételüket erősítik. A SITxell egy 1:50 000 méretarányú Arcgis szoftveren futó térképészeti és alfanumerikus adatbázis, amely segít a barcelonai tartomány területeinek tanulmányozásában.

Az Okos Santander projekt keretében, amelyben számos vállalat és intézmény vesz részt, olyan környezeti tényezőket vizsgáló szenzorokat, kamerákat és kijelzőket telepítenek, amelyek által a városlakók és a városvezetők hasznos információkhoz juthatnak. Összesen 750 úgynevezett Waspmote szenzort alkalmaznak a különböző paraméterek, például a zaj, a hőmérséklet, a fényerő és a szén-monoxid mérésére. A várost 22 zónára osztották fel, és mindegyik zóna egyedi hálózati paraméterrel rendelkezik a megkülönböztethetőség érdekében. Az adatokat a kiépített hálózat segítségével gyűjtik egy felhőbe.

A Nyitott és Agilis Okos Városok kezdeményezés (OASC) egy nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy teret adjon az okos város kezdeményezéseknek. A szervezet 2015-ben jött létre, és mára már több mint 120 város képviselteti magát benne. Magyarországról Miskolc, Szolnok és Kaposvár vesz részt a kezdeményezésben. Az OASC olyan fejlesztési módokat hoz lére, amelyek mind a városon belül, mind a városok között alkalmazhatóak. Az OASC elősegíti az okos városok legjobb gyakorlatainak megosztását, a létrejött eredmények összehasonlítását.