hulladékgazdálkodás

A hulladék keletkezésének csökkentése és a hulladék újrafeldolgozásának maximalizálása érdekében a koreai kormány 1995-ben bevezette a mennyiségalapú hulladékdíj (Volume-base Waste Fee/VBWF) rendszert. Koreában a helyi önkormányzatok felelősek a háztartásokból, kisvállalkozásokból és kereskedelmi szektorból származó települési szilárd hulladék összegyűjtéséért, újrahasznosításáért és kezeléséért. Hagyományosan a települések egységes hulladékdíjat vetettek ki minden háztartásra az ingatlanadó részeként vagy havi egyösszegű díjjal.

A TotalCtrl éttermi applikáció a fenntartható működést támogatja. Az étteremtulajdonosok és alkalmazottak számára digitális ellenőrzést biztosít az élelmiszerkészletek felett. Az élelmiszer szállítmány megérkezésekor a személyzet a TotalCtrl éttermi applikáció segítségével ellenőrzi, hogy a számlán szereplő tételek megfelelnek-e a valóságnak. Ez biztosítja, hogy az étteremben a megfelelő mennyiségű és típusú áru legyen, valamint egyes termékek lejárati ideje is átláthatóbbá válik.

Az idegenforgalom társadalmi-gazdasági hatása kétségkívül jelentős a városokban, ugyanakkor számos negatívumot is magában hordoz, beleértve a nem megújuló erőforrások fogyasztását és a hulladéktermelés magas szintjét. Más városokkal összehasonlítva a turisztikai városoknak további kihívásokkal kell szembesülniük a hulladékkeletkezés megelőzésével és kezelésével kapcsolatban.

Maputo város számos egészségügyi és biztonsági problémával szembesült a nem megfelelő és rosszul kezelt hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Ezeket a kérdéseket a 2016-ban  MOPA - Monitoria Participativa 2016-os bevezetésével kezelik. A MOPA egy városi közszolgáltatások - nevezetesen hulladékgazdálkodási kérdések - részvételen alapuló minőségbiztosítási és nyomonkövetési web-alapú platform.

A Guimarães városa, a Vitrus Ambiente és a Resinorte egyesítette erőit egy új intelligens hulladékkezelő rendszer bevezetése érdekében. A város történelmi központjában 2016-ban elindított Pay-As-You-Throw (PAYT) rendszer azon az elven alapul, hogy a laksoknak és a kereskedőknek fizetniük kell az általuk előállított hulladékért, ezzel ösztönözve szilárd hulladékaik újrahasznosítását. Az utcán hagyott szemetes zsákokat napi több alkalommal egy elektromos jármű gyűjti össze.

A város olyan Bigbelly hulladéktárolókat telepített, amelyekben napenergiával működtetett tömörítőgépek vannak beépítve. A szemetesek belsejében található érzékelő aktiválja a tömörítőt, amikor a hulladék mennyisége elér egy bizonyos szintet. A hulladéktároló tartalmának összezúzása lehetővé teszi, hogy hatszor több szemetet legyen képes eltárolni, mint egy átlagos szemétkonténer. A szemetes valós időben küld adatokat egy dashboardra, így tájékoztatja a vállalkozókat és a városüzemeltető vezetőket, arról hogy a hulladéktároló megtelt, és szükséges annak ürítése.

Az Interceptor az Ocean Cleanup megoldása a folyók műanyag hulladékkal való szennyezettségére. Ez az első skálázható megoldás, amely megakadályozza a műanyag bejutását a folyókból a óceánokba. 100%-ban napenergiával működik, önállóan húzza ki a műanyagot a vizekből, és a világ legszennyezőbb folyóinak többségében képes működni. A hulladék a folyó természetes áramlásával bejut az Interceptorba. Az Interceptor összes elektronikája, beleértve a szállítószalagot, a lámpákat, az érzékelőket és az adatátvitelt napelemmel működik.

A 28 ezer fős Forssa – kiaknázva azt a földrajzi adottságát is, hogy a három legnagyobb finn várostól hasonló távolságra van – a hulladékfeldolgozást és újrahasznosítást helyezte a középpontba. A városban működik az ország legnagyobb mezőgazdasági és biogazdálkodási kutatóintézete, valamint a regionális egyetem hasonló célú alkalmazott kutatási részlege. A hulladék feldolgozására és újrahasznosítására irányuló gazdasági ökoszisztéma (circular economy business ecosystem) helyi megvalósítása a kilencvenes években kezdődött, az EU hulladékkezelési direktívájának bevezetésekor.

A földalatti hulladéktároló rendszer 2 földalatti tartályt tartalmaz, 3 db 2200 literes konténerrel. A rendszert intelligens és fenntartható informatikai megoldásokkal irányítják, amely lehetővé teszik a létrehozott rendszer további fejlesztését is.

Intelligens hulladékgyűjtő edényeket adtak át Zalaegerszegen, az Interreg Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Program részeként. Több beruházás is megvalósult már az okos város programban. Többek között új elektromos töltőállomásokat alakítottak ki, hulladékgazdálkodási üzemet építettek és tesztelik a „Smart City” mobil applikációt is. Ezek a konténerek hasonlóak, mint a hagyományos szelektív hulladékgyűjtők. Annyiban térnek el, hogy érzékelik a szenzoraik, ha megtelnek, és erről értesítik a szolgáltató céget.