Kapcsolódó alrendszer

Okos környezet

911 project - Baleseti gócpontok előrejelzése

Chattanoogában 2015 óta minden évben növekszik a közlekedési balesetek és azok halálos áldozatainak száma, a város központi közlekedésföldrajzi fekvése és az egyedülálló domborzata miatt. A Chattanooga Smart Community Collaborative (CCSC) 2018 elején indította el a "911 Project - A baleseti gócpontok előrejelzése" című projektet. A projekt gépi tanulást, multi-layer perceptron (MLP) neurális háló modelleket használ a múltbeli és az aktuális 911 adatok elemzésére a baleseti trendek azonosítására.

VoloPort

A városi légi mobilitás (UAM) sikeréhez és a légi taxik működtetéséhez elengedhetetlen a rugalmasan kialakított felszállási és leszállási infrastruktúra megfelelő integrálása a megavárosokba. Ezen fejlesztések előmozdítása érdekében a Volocopter vállalat 2019 óta együtt dolgozik a Skyports vertiport fejlesztőivel és üzemeltetőivel. Velük dolgozták ki a VoloPort-ot, amelyet először Szingapúrban mutatnak be nyilvánosan.

Perth – Fák a városban

Az platform Perth városának aktuális faállományának adatait és a hozzájuk tartozó információkat tartalmazza (pl.: botanikai és hagyományos elnevezés, családnév, stb.). Az adatokat egy park felmérő csapat terepi felvételeiből állítják össze. A lista nem tartalmazza a magánterületen található fákat. Előfordulhatnak hibák/ismétlődő adatok.

Roerplein zsebpark

A NATURVATION projekt részeként Utrecht a természeten alapuló megoldásokat vizsgálta a városban. A Roerplein zsebpark az egyik legjobb példa a sikeres, lakosok által vezetett beavatkozásra. Egy helyi szociális vállalkozó kezdeményezéseként indult annak érdekében, hogy egy erősen lekövezett közteret parkká alakítson. A kis park egy kevés zöldterülettel rendelkező, nagy arányban burkolt negyedben épült, amelyet azóta a helyi lakosok kezelnek a helyi önkormányzat támogatásával.

MindSphere City Graph platform

A Siemens és a Microsoft az ügyfelekkel együttműködve szeretné kezelni az alapvető városi kihívásokat. Ennek érdekében hozták létre a MindSphere City Graph-ot, egy nyílt városi platformot, amely támogatja a várostervezés digitális modelljeit, és gazdag környezetet biztosít a városi alkalmazások új generációjának.

Smart Urban Co-Innovation Lab

Megnyílt a Smart Urban Co-Innovation Lab, Délkelet-Ázsia első ipari-vezetésű, okos városok megoldásainak fejlesztésére szolgáló laboratóriuma, amelyet a CapitaLand kezdeményezett, és amelyet az Infocomm Media Development Authority (IMDA) és az Enterprise Singapore (ESG) is támogat.

A Smart Urban Co-Innovation Lab összehozza az okos városok vezetőit, hogy a helyi vállalkozásokkal és technológiai vállalatokkal közösen a CapitaLand 5G-vel ellátott Szingapúr Tudományos Parkjában (Singapore Science Park) alkothassák meg és tesztelhessék az innovációkat.

Tengah – a jövő városa

Tengah lesz Szingapúr első okos és fenntartható városa, zöld megoldásokkal és intelligens technológiákkal. 

Hatalmas, napenergiával működő légkondicionáló egységek telepítése, vákuumos földalatti szemétgyűjtés bevezetése, földalatti utak létrehozása elektromos járművek számára, városi kertgazdaságok kialakítása és zöld építészet. Csak egy pár példa kiemelve a szingapúri Tengah városnegyedben történő fejlesztésekből.

Glasgow alacsony kibocsátású zónája

Skócia első alacsony kibocsátású zónája (Low Emission Zone - LEZ) 2018. december 31-én lépett hatályba Glasgow belvárosában.

Az alacsony kibocsátású zóna olyan terület, ahol az ember nem vezethet olyan járművet, amely nem felel meg a meghatározott kibocsátási normának. Az ilyen zónák célja a szennyezés csökkentése és a levegő minőségének javítása azokon a területeken, ahol a normákat nem tartják be.

Chattanooga okos közösségi együttműködés

A CSCC (Chattanooga Smart Community Collaborative) adatokat gyűjt, amelyeket annak érdekében elemez, hogy meghatározzák a közösség által felvetett aggályok és az életminőség javításának lehetőségeit. Olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a gyalogosok biztonsága, a forgalom áramlása vagy a levegő minősége. Az Oak Ridge Nemzeti Laborítóriummal együttműködve elkezdték kifejleszteni a „digitális iker” modellt, amely összegyűjtött adatokat használ a valós szimulációk futtatásához.